Öröm-bódottág van Aprajafalván, hiszen nem elég, hogy a törpök élete ugyan csak játék és mese, de legalább jön egy Magyarországon újdonságnak számító hókusz-pókusz Fehervaru meneh hodu utu rea, azaz a Neckbrakers ball kishazánk irányába biccenti nyakas buksiját november elsején.

A neves turnésorozat először veszi fordított célkeresztbe Magyarországot négy éves működése alatt és zúdítja nyakunkba a metálzenei igénytelenség néhány nevesebb képviselőjét. A hat venomenális együttes, mely idén ránk pazarolja üdülési csekkjeit, már javában kiabál otthon és kortyolgatja sörét,hangolódva a nagy őszi hacacáréra.

Főzenekarként a Dark Tranquillity viszonylag színvonalas metálkodását hallgathatja meg az egyszeri death rajongó (remélem, ezt nem olvassa túl nagy ellenérzéssel Angelika, a szerkesztőség jó pajtásnője, sajtószóvivőnk, beépített leépítőemberünk, laikus itéletmondónk. Előtte szeretnék mentegetőzni, hogy nem rossz ez a DT, nah, de a skandináv death metal már igencsak un-csí, cserébe viszont már nem most kezdték, tehát a trendhalálsámántechnikákat nem róhatjuk fel nekik székely kelta rovásírással a Klub 202 falára) És akkor a koncertsorozat vállalható részén már túl is vagyunk,bár nem kell nekem hinni, hiszen ki a nyakában bízik,az akasztófán hízik,ugye, de innen szerintem már csak lefelé ívelhet a színvonal, főleg,ha Gurd nevű mókaság kerül  gore-cső alá. A fene se érti egyébként, miként lehet az,hogy már  94’ óta fenn áll a banda minősíthetetlen minőségtelenségében, a Panterára való kétségbeesett  hajazási kísérletei áradatában, ami még egyébként egy fél éve gitározgató-csörömpölő,Amerikai pitén és minimálpornón nevelkedő tömeg hc csapatocska otthoni pincés próbáinak szintjét sem éri el, és akármilyen műfajba is akarják  besorolni a hozzáértő kritikusok és az ironizáló macskák, bármihez is nem jó. No de hitvány ebéd a nyakleves, hát még az irdatlan népszerűségnek örvendő folkmetálcsapat, az Eluveitie, ami valójában semmivel nem  lóg ki a népes sorból, talán annyival, hogy az összes hasonló kategóriájú bandácska énekescicáihoz képest az eluveities lánykák Holdi szerint jól néznek ki, de attól, hogy beleférnek még a Hold’n’ roll életérzésbe, ugyanolyan fütyörészős gagyiság,mint az összes kollegáik csivitelése. De ha már folk, akkor jöjjenek a viking cimbik Németországból, a kacagtató farkasfalka Varg,amiről nem is érdemes nagyon mit mondani, azt hagyjuk inkább a sörhabos szakállú műértő Gimli-ivadékoknak,akik álló brével táncolnak Odin asztalán és rázzák csimbókos hajukat meg alkarvédős ökleiket Wolfzeitot üvöltve, vagy épp az új,nagysikerű album nótáit morogva. Egyszerűcske-butácska metalcore-féleség rajongókat a Mercenary fogja megnyakalni dán lendülettel, valamint lesz itt kommersz death metál is Finnországból az Omnium Gatherium személytelenségében,ami szintén nem jó, de csináltak már faszán nyomasztó klippet meg tudnak úgy számot kezdeni,hogy azt hiszed, Skrillex lesz belőle,meg úgy is, hogy In Flames,de aztán mégsem,csak némi szerencsétlenkedés és sikertelen újdonságra törekvés az,amit a nyakunkba varrnak. Ha sikerült meggyőznöm az Autodafé olvasókat, hogy ezek után látogassanak el november elsején a Wigwamba (húúú,most nagyon lázadó voltam), akkor valamit nagyon rosszul csinálok és nem is írok többet, ha viszont nem,akkor lássátok be,hogy egy ilyen este a jóízlésre beláthatatlan következményekkel lehet,hisz a bölcs,öreg traktorvezető földmíves blackmetálos is megmondaná,hogy inkább lábad törjék,mint  a nyakad,ugyebár