Az In the woods… néven ismert formáció az a fajta kultbanda,inthewoods melyet kevesen hallgatnak, de általában a többiek is próbálják isteníteni és leplezni hogy még egy számuk sem pörgött a lejátszójukban. Mi meg csak szövegelünk, de azt annál nagyobb elánnal. Lássuk az egykorvolt norvég avantGárda tanítását, mely nem is az övék igazából, de az már nem számít.

Sírfelirat
/In the Woods… – Epitaph (King Crimson-cover)/

A táblát, melyen prófétáknak szava zengett
beforrt hege díszíti, immáron csak reped.
Minden eszközön túl, ha végleg is halál,
napfénynek ragyogása fényében talál.
Mikor minden ember éltén sárban eseng
rémképek és álmok közti tépett keserv,
nem helyezi senki nyakába a babért
mint sikolyok hangja csendbe fúlva alélt.

A végzetnek súlyos vaskapui között
idő magva elvetve a mélység mögött,
és azok tetteivel ím megöntözve
kik látnak és ekképp is vannak köszöntve;
tudomás viszont halálos baráttá lesz
ha szabály tartása senkit sem kötelez.
Egész emberiség sorsát amint látom
őrültek kezébe helyezve találom.

Káosz és zűrzavar lesz sírfeliratom.
Ahogy kitaposott ösvényt el is hagyom;
ha megtesszük, kacagva hátradőlhetünk
ezen napon.
De félek holnaptól már zokogás kínoz.
Igen, félek holnaptól zokogás kínoz.