Sokat gondolkoztam a napokban, minek a következménye lehet, hogy a romlás ennyire hatalmába kerítette társadalmunkat. Hogy juthattunk el odáig, hogy jóravaló politikusok csalni kényszerülnek dolgozatuk megírása során, és ha lebuknak, akkor is kínosan magyarázkodnak, próbálják védeni a védhetetlent? Végül Gyurcsány egyik miskolci promóképének szemlélése során rádöbbentem: az egésznek a metál az oka! Ez az ördögtől való ricsaj a bűnös abban, hogy a métely ekkora mértékben tönkretette jobb sorsra érdemes nemzetünket.
Mert hát nézzük meg jobban a fotót: a volt miniszterelnök egy avasi lakótelepen élő prolival haverkodik, akin jól látható módon egy hamis Dimmu Borgir-póló feszül. Csoda-e, ha az addig mégoly becsületes képviselőt is megkísérti a Sátán, és emiatt korábbi dolgozata is plágium áldozata lesz?
Azt eddig is tudtuk, hogy a borzalmas heavy metál teljesen átformálja gyermekeink addig egészséges önképét, és egy beteges gondolatot ültet el élvezőinek fejében: ez pedig nem más, minthogy eredetinek lenni Isten ellen való, ezáltal a Gonosznak nagyon is tetszik, és abszolút kifizetődő dolog mások szellemi tulajdonát alantas célokra felhasználni, a pozitív üzenet kiforgatásának szándékából a Valódit ördögi módon megmásítani.
A Tormentor plagizálta a Mayhem addigi munkásságát. Az Accept a Für Elise meggyalázása után az orosz himnuszt próbálja ízléstelen módon deformálni. A modern metálról meg már ne is beszéljünk, mert az egész ún. műfaj egy nap plágium, ahogy a djent is a Meshuggah-tól lopta saját létjogosultságának vélelmét.
Nincsen metál lopás nélkül, ahogy szellemi érték eltulajdonítása sem létezne a metálzene készséges támogatásának híján. Azt javaslom tehát, hogy hallgassunk inkább Compact Discót, esetleg Majkát, és NE érjük be, csak az eredetiséggel.