Az underground mentalitás nem csak a metal műfajt sújtja, hanem az úgynevezett garázsrockos, szobarockos, lo-fi zajcsiholást kedvelők elméjét is.

A hazai pezsgő lo-fi-s zajrockszcéna egyik üde színfoltja a Piresian Beach, akinek központi lelke Németh Zsófi alias falsestuff. A morózus zenéi ellenére Zsófi egy csupaszív amazon, a vele készült interjút olvassátok szeretettel és zajongjatok Ti is a szobában, mert az menő és undergroundabb, mint Fenrizzel együtt dolgozni a postán.

Da Fé:A Piresian Bitch olyan, mint az Iron Maidennek Eddie vagy ez Te magad lennél vagy csak egy jól eltalált bandanév? Mesélj kérlek a névválasztásról. Érzek benne játékosságot, fricskát (vö.: a magyarok utálják a pirézeket)  és nőciséget.

Németh Zsófia: piresian bitchként csak a tumblerre írtam, még kevésbé megerőltetve a képzelőerőmet, mint a piresian beach kitalálásakor.

Akkoriban otthon ültem egyedül munka után, rengeteget söröztem és így jött az is, hogy ki kéne próbálni azzal a gitárral ezt-azt, ami kölcsönben volt a szobámban. amikor az első fájlt lementettem, kellett valami név is, mert így kerek a poén. Azon túl, hogy ez a sztori a magyar idegengyűlöletről elég klassz, nem volt különösebb megfontolás benne, más kérdés, hogy volt részem olyan kínos és hosszas beszélgetésben olyannal, aki azt hitte, hogy de.

Most hogy mondod ezt a nőciséget, hát ja,ezek szerint egész sok dolgot ki lehet érezni belőle – akár a perzsákat, vagy a kalózokat, vagy a legjobbat, a parizert.

Piréz Zsófi fél

Da Fé: Értsük ezt úgy, hogy ha nincs sör és/vagy gitár a közeledben nem is létezne most a PB? Vagy ha épp egy zongora mellett iszogatsz, akkor mondjuk teljesen mást hallhatnánk tőled?

NZS: Valahogy úgy…Előtte nem jutott eszembe, hogy zenét csináljak, gitározni se tudtam, meg semmit. Aztán igen rákaptam, ahogy kiderült, hogy nem is bonyolult dolog ez, haha.

Egyébként a szobám legfeljebb akkora, mint egy zongora, szóval az szerencsére emiatt se jött képbe.

Da Fé: Magadat zenésznek tartod vagy ez csak egy jópofa megálló volt az életedben? Mik a terveid a PB-vel, ha a szíved mélyére tekintesz.

NZS: Nem vagyok zenész, viszont zenebuzi igen – ez az egy dolog stabil az életemben.

Hamarosan lesz egy PB koncert, ha az jó buli, akkor lehet még több is. De elsősorban számokat szeretnék írni, addig, amíg nem ér körbe a dolog, meg amíg nincs benne erőlködés / kötelezettség – vagy ráunás, ez utóbbi elég hülyén hangzik, mert nagyjából unalomból jött az egész, de az az igazság, hogy általában rá szoktam unni a dolgokra és idővel kitalálok helyette mást magamnak. Persze ha a szívem mélyére tekintek, akkor jobban örülnék, ha megmaradna a zenélés.

Da Fé: Mennyire elszigetelt ez a zenélés, ez a műfaj? (kicsit ezt a lo-fi-t is körbejárhatnánk, lévén tudatlanok vagyunk és a lo-fi nekünk csakis a blackmetalt jelenti) Nincs ellentmondás aközött, hogy szobazenélés ez, de közben koncertezni szeretnél?

NZS: Nem feltétlenül elszigetelt, vagy remete dolog ez, mindenki más miatt került bele. Van például, aki mindig zenekarozni akart, de nem talált olyanokat, akikkel megcsinálhatta volna azt, amit otthon egyedül sikerült neki. Az én életem se csak annyiból áll, hogy minden nap otthon iszok, nyilván máshol is szoktam lenni / inni – de mivel az elején se gitározni, se énekelni nem tudtam, így akkor nyilván csak az otthonzenélés működhetett.

Különben miért lenne ez a hálószobai zenélés valami eszmény? Egyikünk se olyan barom szerintem, hogy ha megtehetné, ne venne például olyan hangcuccokat, amilyeneket szeretne. de többnyire egyikünknek sincs pénze

Ha körülnézel, elég sok ‘hagyományos’ zenekar van itthon, de sok közülük rettenetesen ötlettelen. Ha otthon zenélsz, akkor azonban muszáj kísérletezni, próbálgatni, ami azt hiszem ráfér a magyar zenei életre.

Ezért is, mint műfaj, szerintem nincs is lo-fi. vagy akkor át kéne gondolnunk egy csomó mást is, és ide sorolni akár a Burzumot, vagy a Los Saicost. Ez így elég ostobán hangzik, ugye? Meg hát mutass két hasonló zenekart ebből a magyar hálószobás színtérből, szerintem mindenki elég más vonalon mozog, szerencsére.

Amikor az egész beindult 2011 telén, el lett könyvelve ilyen rövid szavatossági idejű hülyeségnek, ehhez képest még mindig megy, azt pedig menet közben tök sokan felismerték, hogy ha a hálószobát átmentik színpadra, abban még igen sok lehetőség rejlik. Akár csak annyi, hogy több koncertre lehet elmenni, ami szintén ráfér a magyar zenei életre.

Ja és ezért nagyon várom már, hogy valaki megcsinálja végre a magyar  ‘lo-fi black metal’-t is haha.

A Pirézek szeretik nem behangolni a gitárt

Da Fé: Hatások?

NZS: Brian Jonestown Massacre, a Spacemen 3, a Black Lips, meg így a komplett New Garage Explosion-féle vonal. Vagy ott a Nerve City – amire sokan mondták, hogy ez már nagyon lehúzó, meg nagyon retekül szól, de ennél nagyobb hatással kevés zene volt rám, már ha csak onnantól nézzük, hogy mitől érzem azt mindig, hogy zenélni akarok. Aztán a Burzum, mint hatás benne van, de nem sokszor érezhető ki közvetlenül. Erre csak nemrég jöttem rá és akkor csináltam meg a Purrzum-ot, ami nyilván nem norvég black metál, csak mondjuk úgy, hogy szültem neki egy gyermeket.

Da Fé: Van-e létjogosultsága vagy vágyad arra, hogy a Fuck Your Mind adathordozón is megjelenjen?

NZS: A Fuck Your Mindnál volt először, hogy gondoltam kiadni fizikai formában is, de egyelőre csak annyi a terv, hogy pár példányban kiadjuk Szilveszterrel [Route 8] kazettán ismerősöknek az eddigi Piresian Beach számokat. ennél nagyobb példányszámban kiadó nélkül igazából nem is tudom van-e értelme egyedül kiadni…

Da Fé: Kiket ajánlasz és kiket nem a szintérről?

NZS: Ennek a kérdésnek a fele nem tréfa, legfeljebb valami ízetlenséggel tudnám elütni vagy ami még rosszabb, szétrelativizálni és elmaszatolni. viccen kívül, ha valaki kényes a tiszta hangzásra, az hallgasson Möbelt és Route 8-et, ugyanezeknek pedig nem ajánlom a Nohopekids és a Halál Judit zeneművészetét, meg persze fordítva.

Da Fé: Ha jól értelmeztem az eddigieket, akkor a PB előtt nem volt zenei múltad. Ennek ellenére milyen visszajelzéseket kaptál eddig?

NZS: Jaja, egyáltalán nem volt zenei múltam. Többnyire pozitív előjelű visszajelzések jöttek és főleg azoktól esett jól, akik hasonló zenéken élnek. Szóval például ha valaki bírja a lendületes garázs punkot, akkor egyrészt alig értem, hogyan bírja meghallgatni a zenémet, másrészt ha még tetszik is neki…a legdurvább példa a srác aki a Nerve City-t csinálja, imádom a zenéjét és szoktunk kedves leveleket váltani egymással. Ettől érzékenyültem el eddig a legjobban.

Da Fé: Nőként mennyire vesznek komolyan? Érzel valami kis tutujgatási faktort a rajongók részéről vagy meglátják benned a céltudatos amazont aki tudja mit miért csinál? Egyébiránt mit gondolsz a mai magyar zenéről? A blackmetalról? Kedvencek vannak?

NZS: Nőként lehet, hogy komolyan vesznek, csak zenészként nem biztos haha! Persze főleg férfiak világa a zene, de ez a tény inkább nekem jó mint nekik.Túl komolyan egyébként én se veszem magam.

Hogy milyen a mai magyar zenei élet? Olyan, amilyet megérdemelünk.. az biztos, hogy több zenekart nem szeretek, mint amit igen, de az is igaz, hogy akik tetszenek, azoknak meg az indokoltnál jobban örülök, mert hogy magyarok.

A black metal nagyon klassz, de a klasszikusokról gyomorforgatóan alacsony a műveltségem. Mostanában nagyjából ezt a pocsékul szóló irányvonalat hallgatom, gondolom a nagy kedvenc Burzum miatt ragadtam le itt – nemrég találtam rá például a Bone Awl nevű duóra, elég jól fajtanemesítik a black metalt és a punkot egyszerre.

Piréz maszkabál tengerpart nélkül

Da Fé: Dalszövegekről mit kell tudnunk?

NZS: Néhány szöveg fent van a bandcampes oldalon, de gondolatilag nincs jelentőségük, általában csak a halandzsa kiváltására szolgálnak. Néha írok bele értelmeset is, úgyhogy eldöntöttem, hogy ha lesz még ilyen, akkor kivehetően fogom meghagyni az éneksávot.

Da Fé: Vicces, mókás dolgok a PB eddigi karrierje alatt?

NZS: Eddig eget rengető történetek nem voltak, csak olyanok amik ‘így elmesélve már tudod nem olyan viccesek’. Néha szoktunk zenélős hálószoba bulit tartani, ott tudnak történni meredekebb dolgok, de többnyire az is ártalmatlan koncerten dobálás, sérülés persze, volt, de akkor én rángattam le mást a színpadról és nem fordítva (már csak azért is mert én még nem igazán voltam színpadon). Ilyenkor biztos egyből minden fiú velem akar járni, haha.

Da Fé: Mit nem kérdeztünk még Tőled?

NZS: Hogy tudok-e zenét írni ha nem vagyok frusztrált, vagy részeg.

Da Fé: Biztosan, de utána le is törlöd vagy nem mered senkinek megmutatni.

NZS: Nem, még nem volt ilyen élményem, de bizakodó vagyok.

Da Fé: Akkor jöhet az önreklám!

NZS: Hmmm – azt nem tudom mondtam-e hogy a zenekarban a Nohopekids-es Zoli a gitáros, aki szintén szobazenész és elég penge dolgokat csinál (Brokencups, Badhaircut). A dobosunk, Dávid pedig a kultikus Säw zenekarban játszott, most pedig a Szextankban, meg a Romaniában (aka Bundesliga Szuperdeath).

Ugyan ez annyira nem fontos, de a sötét erőkhöz még az Amstetten bedroom punk projekt is köt – húgommal kettesben szilveszterezve vettük fel, az év legszarabb lemeze címre pályázunk ezzel, szerintem nem reménytelen. Elég dark itt-ott.

Akik végképp nem rettentek el a lo-fi női nagyasszonyának a dolgaitól és szívesen megnézné a Piréz Tengerpartot koncerten, az hamarosan megteheti, hisz élő fellépéssel készülnek Zsófiék.

Hivatalos oldal

Kovács Attilát, a Bonanza Banzai-os Ákos öccsét, ki ne ismerné? Ő talán ma Magyarországon az egyetlen hiteles mainstream hipszter, akire jobb felnézni, mint a háta mögött kinevetni. Korunk gitárhőse Varsóban végigpengette a kétezres éveket, majd csatlakozott a Watch My Dying csapatához, mint beerzenész. Hosszú kínlódás után átállt a sötét oldalra, vagyis a Sear Bliss-be. Ám minden csoda három napig tartott, és Attila hoppon maradt (nem a Dalriadás értelemben), ugyanis az SB átalakult, de már nélküle. Fájdalmát alkarjára tetováltatta, örök mementóként.
Egyre lejjebb csúszott az élet lejtőjén, így nem meglepő, hogy végül a Superbuttban vélte megtalálni lelki békéjét. Sajnos önhibáján kívül megint rossz társaságba keveredett, sírva mesélte egy közös teázás alkalmával, hogy a Superbutt lényegében egy maffia fedőszervezet, és Vörös András konkrétan Hajdú (nem a Dalriadás értelemben) mosógépben tisztítja a véres forintokat, amit Attilának kell kiteregetnie ‘próba a haverokkal’ címszó alatt. Szállása pedig csak egy Ágy, Dívány.
Érthető hát, hogy naplóírásba kezdett Hősünk, és élményeinek, vágyainak első pendüléseit megosztotta most a világgal. Olvassátok, éltessétek őt szeretettel!

Wellness Hétvége Vol.1

1349 forintot keres egy-egy riffjével állítólag

Az indulás tervezett és tényleges időpontja között ellentmondást fedezek fel. Paradox óra. Na menjünk, idejében oda kell érni Székelyudvarhelyre, hogy másnap legyen idő a Pethő étteremre, meg a kötelező pacallevesre. Odafelé előre engedem az üveget. Udvarias sörözgetés. A lejátszómban Deathspell Omega. Tomikával egyezik az ízlésünk, ő is kedveli, csak zsírsavakban. Tízezer tépés kéne csak. Napkelte a buszban. Keresem a Merkúrt, de elkúrom.

Szállás. Az udvaron elhelyezett cementeszsákok lekötik a figyelmemet. Ceruzaelemmel bontott olaszrizling. Nedó memoárt ír, a ceruzájához kölcsönkéri az elemet. Savam ne feledd! Másnap András ráutaló magatartással laptopozik. Két darabig még ülünk a kerti asztalnál. Színház az egész virág. Rózsás hangulatban elindulunk. Tomika a buszban kivetkőzik magából. Farvizein evezgetve meg is érkezünk. Az étteremben megrendelten állok, majd belsőséges hangulatban fogyasztjuk el a pacallevest, körettel persze, hiszen a gyomor szereti a társaságot.

A buli előtt fröccsöntött pohárba önt fröccsöt a kiszolgáló személyzet. Ajánlott baráti kötekedésekhez, összeesküvés-elméletekhez, gyakorlati felhasználásra is. Schobert Norbi példáját követve én is fogyasztok. Koncert. Zene szüleimnek. Attila kitereli a zenekart az erdőből. Tudatos improvizációk, spontán interpretációk. A próba szerencse. Lett volna. A hangulat felszabadult, mint egy szerencsés rabszolga. Utána optimistán, félig teli pohárral a kezemben nézem a világot, Rózsaszín Pitbullon keresztül. A punk, ami igazán közel áll önhöz.

Másnap. Norbert repül, de csak Budapestig. Szálljon át! Érdekes női név: Turbulencia. Hajnalban a szálláson nemzetközi hangulatban svájcisapkában iszom a Soproni Ászokat. Sajnos nem sztereóban. Monómagyaróvár. Reggel Tesco, másnap-Auchan. A gyros magyar hangja Döner György. Tomika és az ebédre kirendelt hal egyaránt szálkásak.

Geislingen. Molnár segít bepakolni a Vízimalom Klubba. Stihlszerű, mint a fűrész. Mérhetetlen tömeg. Kilóra azért megvannak. Egyikük különösen. Brucker Bence kever, én szintén. Közös tulajdonságunk, hogy gyakran előfordulunk a pultnál. Ki itt, ki ott… Michael Amott. Korrekt játék, dupla ráadás.
A konyhában egy üveg whisky és néhány zenekartag megnyílik. Egészségedre köcsög! Utána ismerkedési est a helyi kocsmában. Nem zavarok sok vizet, azt is a borba öntöm. A szódás szabadsága. András érkezik, mint a távirat. Moest maar indulni kell. Stop. Mulatozaas stop. Úgy érzem magam, mint egy arab könyvkereskedő. Korán van még. De holnap is lesz nap. Több, mint kolbász.

Ébredés után krisnás reggeli. Omlett. Én maradok a buddhista sörnél. Maláta Gandhi. Házigazdáink jóvoltából néhány kétcentes pálinka. Dolly Patron. Italok minden alkalomra. Ezt felvarratom az alkaromra. Annyira meghatódom, hogy könnyes szemmel hallgatom a Morbid Angelt. Útközben fizetős vécé a hiphop kedvelőinek. Egy pisálás 50 Cent. Tartalomhoz a forma. Na erre befizetek!

Szabadtéri fesztivál. Az eső és a vérnyomásom egyaránt esik. Beállás. Részemről sörrel. Első zenekar. Mezítlábas cigaretta és basszusgitáros. Old school zene tizennyolc évesen. Érkezik a korhatárőrség. Utána jövünk. A nóták mennek. Hangulatos circle pit a színpad előtt, majd a színpadon is. A bortermelő gitáros szőlőkarrierbe kezd. Ritka, mint a fehér hordó. Később a cateringes lány egyszerre többünket is szemmel tart. Hajnalban tévéműsor. Több nő is kivetkőzik magából. A női futballkapus is meztelen.
Nem látok a szememtől. Kontakthibás. Izgalmamban a körmöm rágom. Másnap még jó lehet pörköltnek. Közben rájövök, hogy valójában minden hidegburkoló csempész. Álmomban hallgatok is egy kis Csemperort.

Másnap indulás haza. A kertben kihajtott a halálfa szára. Menjenek most már önök is a…

——-
A Költő blogja.

Drámai és döbbenetes a hír, amit az egyik Black Metal Inner Circle tag nemrég mondott el egy interjúban. Fény derült a brutális erőszakszervezet eleddig eltitkolt beavatási rituáléjára, szervezeti hierarchiájának a felépítésére. Ez az egész annyira sokkoló, hogy csak félve merjük mi is idézni a szöveget, de azért megtesszük:

Riporter: For many people Black Metal is ideology or religion. What’s Black Metal for you?
Vicotnik (DHG): Back in the 90s we were very strict about this. When someone was new in the scene, he passed a two-year test period in order to be fully accepted as a Black Metal brother.

Még az is kiderül lassan, hogy a Helvete-ben volt a vizsga, és szóbelizni kellett a Venom/Hellhammer/Bathory őstörténetből, valamint a sátánista szimbólumok rajztechnikai készségből bemutatót tartani.

Most, hogy így emelt fővel belegyalogoltunk 2011-be, joggal várhatnánk el, hogy ami 1992-ben menő volt, az mára elcsépelt és unalmas fakó színben haldokol valami kietlen mélység legmélyebb bugyrában. Igen, a blackmetal, mint zenei műfaj (ha-ha) a téma megint, hiába is unjátok.
Az alábbi felvetésre azonban sajnos rácáfol az élet, nemhogy eltűnne ez a szcéna, hanem még erőteljesebben van jelen mindenhol, ahol csak lehet. Osloban blackmetal múzem fog hamarosan nyílni (erről majd egyszer még értekezünk), a Dimmu Borgir és szekértolói zsíros szerződésekből vételezett művérrel locsolják képen a trendérzékeny ifjúságot a koncerteken, valamint hetente már nem tízesével, hanem húszasával bukkanak fel a Burzum és Darkthrone rég elfeledett riffjeit fércként újrahasznosító Szpajdel-logós trve bandák.
Könnyen belátható, hogy még mindig virágzik a műfaj, csak csupán a régi híveket már-már alig tudja rabul ejteni ez az új közegből érkező lemezáradat. Ebből a szürke szennyből az egyik üdítő kivétel
a Clair Cassis, amit most tüzetesebben is megvizsgálunk, hogy miért is jó, és miért is cool hallgatni.

A szimplán Clair Cassis II Ep-t viselő mini album előzménye a Clair Cassis LP, ebből is látszik, hogy lehet ’satan’ ’blood’ ’necro’ szavak nélkül is lemezt kiadni. +1 pont
Rikácsolós énekhang alig van, minek is, a blackmetal az egy hangulat, nem rockshow, nincs szükség egy arcfestett majomra, hogy a borítókon díszelegjen tűzet fújva egy erdő közepén hóesésben. +1 pont
Van viszont basszusorientált zúzás és középtempós zakatolás, olyan hangulati mélységeket megpendítve ezzel, ami lazán kenterbe veri mind az agyonpolírozott, mind az igénytelenül lebutított Sokol rádiós hangzást. +1 pont
A kislemez rövidsége pontosan elegendő ahhoz, hogy újra és újra meghallgassuk a II-t, nem telít túl, hanem inkább kiéheztett minket. Arányos dalok, nincs semmi cicoma, valahogy így kell most blackmetalt játszani. +1 pont
Végre nem egy új nyamvadt norvég bandáról beszélünk, hanem egy amerikai formációról. Tőlük mindig számíthatunk vérfrissítésre, ami ezt a gyűlölt műfajt illeti lásd: Nachtmystium pl. +1 pont
Sajnos utánajárva kiderült, hogy a Clair Cassis egy Velvet Cacoon project lényegében, és mint minden, amit a Subterra.hu kedvel, és szeret, az jó nem lehet. -5 pont

Mindent összegezve ez egy erős 0 pont most, amiről sajnos nem a banda tehet, hanem a tudjukkik.

Újra éledezik a nagysikerű és korábban szépreményű dán SANSÂGER blackmetal formatio. Olyan klasszikus és ma már a dán nemzeti blackmetal kultúra szerves részeként számontartott kiadványokat köszönhetünk a csapatnak, mint a Fortid demó, ami 1997-ben jelent meg, vagy a…hát igen-igen…
A zenekar úgy döntött, hogy leporolja kedvenc gyermekét és kiadja újrafelvett formában a zenéit.

Az EP címe Laesaabobbainjnj lesz. Leírnánk még háromszor, a félreértéseket elkerülendő: Laesaabobbainjnj Laesaabobbainjnj Laesaabobbainjnj

Fogjuk meg egymás kezét most és kuncogjunk egy öblöset.

Link

Nehéz, nagyon nehéz döntés.

Bizonyára sokan játszottatok már el a gondolattal, hogy a bálványként tisztelt, istenített példaképeitek nyomdokába lépve belekóstoljatok a zenei élet mikéntjébe, hatásukra netalán zenekart is alapítsatok.

Megértem, hogy nem volt elég bátorságotok hozzá, hiszen az interneten -habár azt hinnéd, hogy a törpe homopornó után nem tud már senki újat mutatni- vajmi kevés segítség található a témával kapcsolatban, és általában azok is hiteltelenek, nem utolsó sorban pedig a végletekig értékelhetetlenek.

Az Autodafé Kvlturális Magazin orvosolja a virtuális éter ezen már-már ózonlyuk méretű hiányosságát, ráadásul nem is akárhogyan: Pazuzu, a mélyentisztelt, és évtizedes múltra visszatekintő Purgamentum zenekar oszlopos tagja kalauzolja el kedves olvasóinkat a black metal zenekar alapítás bugyraiba!

Mindenekelőtt a lelki érettségünket kell gore-cső alá venni, tisztázni kell saját magunkkal, hogy kinőttünk-e már a Tankcsapda és társai vonzásából. Hiszen a black metal nem gyerekjáték! Mostantól a sör/bakancs/fesztivál szentháromság szerepét sokkal természetközelibb, spirituálisabb dolgok veszik át. Hovatovább olyan, hogy szentháromság mostantól nem létezik!
Felejtsük el a nem is olyan rég életünkben még bőven helyet foglaló hittan órák demagóg semmitmondását! Az ott tanult dolgokat azonban bőven hasznosíthatjuk az „ismerd meg az ellenségedet” elv érvényesítésével.
Gyakoroljunk addig, míg a pentagramm és a fordított kereszt rajzolása csupán laza csuklómozdulattá redukálódik! Ez fogja jelezni, hogy készen állunk a következő lépésre…

Névválasztás

A zenekar nevének kiválasztása nyilván műfajfüggő folyamat. El kell döntenünk, hogy a kőkemény ortodox, esetleg a pagan, vagy netalán a vicces vonalat követjük. Itt az ideje felcsapni a magyar-latin, valamint nagypapa ősi sumér szótárát!

Ha igazán true-k akarunk lenni, mindenképp elvetemült latin szófordulatokat kell keresnünk, hovatovább felejtsük el az „u” betűt, helyét mostantól szigorúan minden esetben a „v” veszi át. Hogy konkrét példával éljek:

• latin szótár felcsap

• Purgamentum = erkölcsi fekély szó megtalálása

• u-v konverzió: Pvrgamentvm

és már kész is az egész.

Természetesen egy frappáns, jól csengő név sem ér semmit logó nélkül. Készítése olyan íratlan szabályokon nyugszik, minthogy annak minden esetben fekete alapon fehér feliratúnak kell lennie, valamint magát a logót a kiolvashatatlanságig kötelező varázsolni mindenféle elvetemült grafikai folyamatokkal.

Hasonlóan járjunk el a saját művésznevünk kiválasztásánál! Ajánlatos egy ókori, elfeledett civilizáció egyik (mindenképpen mérhetetlenül gonosz) istenét felvenni. Szigorúan holt nyelven!

Adott esetben, ha már úgy tűnik, hogy mindegyik jól csengő nevet lefoglalta már valaki, kreálhatunk saját, hangzatos szavakat is, melyeket nyugodt szívvel használhatunk fel új életünk szinte bármely területén.

Imidzsünk véglegesítéséhez már csak néhány apró, de annál fontosabb folyamat van hátra.

Ezek egyike a corpse paint. Ez az arc- és testfestés azon formája, mely kihozza démoni énünk valóját, mintegy arcunkra varázsolva magát a mindenható Sátánt.
Mindennek az alapja a fehér arcfesték. Ehhez a Max Faktor #FFFFFF kategóriájú vizes bázisú terméke az ideális, hiszen kiáll bő másfél óra morcona fintorkodást, szomorúan nézést, ráadásul a pórusainkból párolgó zsigeri gonoszság sem jelent neki különösebb problémát.
Az i-re a pontot persze mégis csak a díszítő réteg teszi. Szintén a fentebb említett márka jöhet csak szóba, ez esetben azonban csak és kizárólag a #000000+ jelzésű, zsíros alapú festéket szabad használni. A mintát a geometria alapvető szabályai szerint készítsük, vékony ecsettel vigyük fel a kívánt helyre!

Nem árt egy kicsit agyilag is ráállni a dologra. Tökéletesítsük latin tudásunkat, kiejtésünket; csak igennel és nemmel válaszoljunk interjúkon; valamint nem ártana egyszer az életben felgyújtani egy templomot, és/vagy embert ölni.

Ha ezeket kipipáltuk, új énünk kiteljesedett.

A zene

Hidd csak el kedves olvasó, az imidzs létrejötte után a zene már mit sem számít. A black metal úgyis a külsőségeken alapszik, ezt már a kilencvenes évek eleji nagy norvég forradalmárok is tudták. Ráadásul csak az 1 koncert/15 év aránnyal lehet kultikussá varázsolni zenekarodat, így talán a muzsikálás sem lesz annyira megerőltető.

Semmiképp se legyél túlképzett! Nem kell mindenféle, már-már nem Euklidészi dimenziókban fogant bonyolult ritmusképletekkel szenvedni, jó lesz nekünk a 4/4. Erre kizárólag első fokú, egész hangokat helyezzünk, mindezt úgy, hogy annyira daráljunk a húrokon, hogy az ördög kijöjjön a testünkből!

A most már felturbózott, iszonyat mód trve elménkből kiáramló gyűlölettel teli szövegeket pedig olyan hurutosan károgjuk fel, mint ahogy azt jó öreg Mucopront zenekar első demoin hallhattuk még valahol a Bathory előtti időkből, amiről egyébként még a történészek is csak félve beszélnek.

Utolsó tanácsként még annyit adnék, hogy ha lehet, törekedjünk arra, hogy egyszemélyes projectként működtessük újdonsült zenekarunkat! Ezzel egyrészt a feloszlás esélyét gyakorlatilag a nullára redukáltuk, másrészről pedig belátható, hogy a börtönből kiadott lemezek készítését igencsak megkönnyíti. Nem beszélve a jövőben fellépő jogi problémákról, ala Gorgoroth…

Úgy gondolom, hogy nagyjából minden alapvető kérdésre válasz érkezett, de ha esetleg bármi bizonytalanság felmerül, ne habozzon kommentben kérdezni a mélyen tisztelt olvasó / leendő rocksztár!

Végezetül pedig csak magamat tudom ismételni: a black metal nem játék!

Annak idején minden metalos megkapta köremailben azt a levelet, amiben egy lovag egy királylány és egy sárkány szerepelt. Majd ezen főszereplők egysoros történeteit olvashattuk a különböző (metalon belüli) műfajokkal párosítva.

Ez tizenévesként, elsőre olvasva rendkívül szórakoztató volt, másodjára már kevésbé.
Ezen a zseniális ötleten felbuzdulva nekiveselkedünk mi is valami hasonlónak, szigorúan felhívva mindemellett az Olvasó figyelmét, hogy csak egyszer olvassa el a szöveget.

Heavy metal: HAIL! Rockerek és Metalosok! Üdvözlünk mindenkit a Galoppozó Puma országában! Nem összetévesztendő a Gurgulázó Punával, ami esküdt ellenségünk a Pornogrind Egyesület reakciós röpirata. Programunkban szerepel a PVC gyárak privatizálása, a sörcsapolási technikák általános iskolai tanulmányok közé bevezetése, valamint a ’Nem fürdök egy hétig, mert minek’ alapjog Alkotmányba való felvétele.
Death metal: Tisztelt Választók, Emberek és Állatok! Jelszavunk világos és egyértelmű: legalizálni az ölést, minden házban legyen vágóhíd! Aki minket megválaszt alanyi jogon kap egy vérnyalókát és ingyen belépőt bármelyik krematóriumba. Egyetlen szövetségesünk a Blackmetal Párt, a csicska Core Újhullámot viszont tűzzel-vassal megégetnénk. Hörögjünk együtt egy szebb jövőért! Hörr
Black metal: Tisztelt Kecsketartók! Ha kopogást hallotok az ajtótokon, az nem a cédula lesz, hanem maga a Sátán! Áldjátok Ő fenségét és bebocsájtást nyertek az Örök Életbe A Halál által! Terveink közt szerepel a Kárhozat Lakópark megépítése, ahol a lakásokhoz antiszociális alapon lehetne hozzájutni. Ugyanitt, megválasztásunk esetén, akciós skandináv utakat ajánlunk minden szüzet áldozónak. Blackmetalt az óvodákba/hányjunk vért az orgonára!
Thrash metal: Helló Faszok! Savazzatok ránk és nem fogtok csalódni! Arc, máj és veseletépést minden 18 év felettinek bármelyik koncerten!
Gothmetal: Kedves Egybegyűltek! Az őszi pírjai végre feloldozást csalnak arcunkra, van remény, hogy végre elhal minden, ha minket választanak meg. Megválasztásunk esetén különleges pókfajokat és csipkeverő manufaktúrákat telepítenénk az országba ezzel biztosítva sok ezer ember megélhetését egészen az elmúlás pillanatáig. Kormányzásunk esetén a Parlament helyett a Vidámpark Kísértet Kastélyába települnénk át.
Doom metal: Üdv Földlakók! Meghirdetjük minden évben, munkaszüneti napként természetesen, a Nagy Vonszolás Napját, ahol a Tisztelt Választók ólomsúllyal megrakodva félpercenként kettőt üthetnének a másik fejére, mindenféle következmények nélkül. Valamint első lépésként szobrot állítanánk a Black Sabbathnak, valahol a Mátrában. (csörög-morog…)
Stoner metal: Hi Dude! Szarjunk a farmra, sivatagot a Balaton helyére! Vezetőnk Cipő a Republicból, aki már jó pár éve megénekelte, hogy a 66-os út mellett.. várhatunk rá dideregve. No, didergés az nem lesz, annál több zsibbadás és izzadás míg azt a kurva sok homokot a tó helyére hordjuk a cirkálóinkkal.
Hardcore: YO Mindenkibe! Legyen újra a sertéstartás zöldségalapú, tofut minden menzára! A legális homloktetoválás immáron zöld utat kap részünkről és minden BKV megállóban kötelezővé tesszük a circle of death szokásjogot. Ha kimaradsz, lemaradsz! A buszról.