Csáky Pál nevű masszív olvasónk szerkesztőségi tagnak jelentkezett. Kérését harsány nevetés után megfontoltuk majd úgy döntöttünk, hogy miért is ne. Karácsony lesz nemsokára, nekünk is ki van a tökünk már, hogy a kedvetekben járjunk mindennap, szóval ideális egy új ember szerepeltetése a lap nagybecsű hasábjain. Kissé cinikus, halálosan vérkomolyan nem vehető stilisztikai és helyesírási hibákban bővelkedő modernkori cikkét olvassátok szeretettel és befüvezve.


UnExpect – Myspace oldal kritika

Cserbenhagyott a torrent kereső tudásom, és képtelen voltam rátalálni ennek a zenekarnak a legújabb albumára, így ennek híján írok a Myspace oldalukról egy kritikát, ezzel talán új műfajt teremtve, hiszen manapság a legtökéletesebb zenei promóció a Myspace oldal kicsinosítgatása majd oda legjobb számaink felrakása. Mindenféle rosszindulat nélkül mondom ezt, hiszen rengeteg multimédiás funkcióval turbózhatjuk fel oldalunkat, ezáltal totális képet adhatunk a zenekarunkról, hiszen képeken megmutatjuk milyen jól tudunk kamera előtt pózolni, és youtube/myspace videókon keresztül az élőben nyújtott teljesítményünkből is ízelítőt adhatunk. Továbbá egyre gyakoribb hogy egész lemezeket töltenek fel zenekarok, a végén nemhogy a CD, de még a letöltés is fölösleges lesz már, így a webzineken nekiállnak a Myspace oldalakról írni.
Na kezdjük már el, már csak képbe van már mindenki miről lesz szó.
Betölti a böngésző az oldalt, az ember szembetalálja magát a borítóval, mint ahogy az mostanság szokás, az alap Myspace menüsor fölé odarakták, ez mindjárt feldobja egy kicsit az oldal küllemét. Aztán ha az ember nem figyel, egyből elindul a zene. Tessék gyorsan rákattintani a Pause-ra amíg még nem kezdődik el, mert olyan káosz zúdulhat a kedves böngésző fülébe, amire még nem készítettem fel! Meg kell jegyezzem, ezt rohadtul utálom. Az ember talán nem azért tévedt oda, hogy meghallgassa a zenét, ha már ott jár? Miért kell erőszakkal beletuszkolni a másik hallójáratába, miért nem lehet neki megadni azt a választási lehetőséget, hogy mondjuk végighallgassa a winampjában azt a számot ami épp megy és csak aztán vesse bele magát a sürejébe. Nézzünk csak lejjebb, biográfia: Kanadai a csapat, blablabla, felsorolják az összes extrémzenei stílust amiből össze van gyúrva a muzsikájuk, hú hát ezzel bizony meghökkentik az embert. Menjünk tovább, áhá! Youtube videók! Nézzük csak meg az elsőt! Élő felvétel: elöl egy méteres hajú nádszál gótikamónika ölelgeti a mikrofont, az ember máris fohászkodik, jaj csak Nightwish ének ne legyen! Háttérben hegedűs (jaj csak Finntroll kópia sablon folk ne legyen), és hoppá egy kis rasztahajú basszusgitáros, akinek a bőgője szélesebb, mint maga a kölök! Érdekes lehet. Gitáros bácsi is egy az egybe Korn gityós. A zene pedig tiszta káosz. Látszólag mindenki azt játsza ami neki éppen tetszik, de legalább a Nightwish éneket és Finntrollt megúsztuk. Aztán váltás egy kis Nightmare Before Christmas nyúlásra, najó ebből most legyen ennyi elég.
Inkább indítsuk végre a lepauzált számot a honlap tetején: Itt is indul a káosz. Borzasztó, hogy kb. fél másodperc alatt elkezdenek egy új hangulatot, de sehogy sem bontakozik ki. Pedig kétségtelen, rettentő tehetséges banda, és rengeteg lehetőség rejlik bennük. Csak nem kéne mindet egyszerre megpróbálni kihasználni minden számban. Semmi kapaszkodót nem hagynak nekünk. Pedig igazán érdekes, a Tim Burton filmekből ismert Danny Elfman féle zenei hangulatok vannak itt-ott elrejtve, amiért könyörög az ember, hogy légyszi, ez a téma legalább egyszer ismétlődjön meg, vagy térjen vissza miután kimaszturbálták magukat a gitárosok, de nem… A kettes szám olyan egy perc után hajlandó arra, hogy egy jó témát megismételjenek többször is, kidolgozzák stb., de ezt is olyan gazdagon díszítve, hogy egy átlag doomer valószínűleg sugárban hányna tőle. Kicsit olyan ez a zene, mintha az összes metal zenei stílus egymásnak ütközött volna frontálisan legalább 130-cal. Ez itt nem harmonikus egyveleg, hanem katasztrófa, amit a híradóból hallva az ember fintorog, együtt érez és sajnálja a szerencsétleneket.
Persze ha az ember olyan technikás metalista mint mondjuk én, akkor szép lassan elkezd szimpatizálni a zenészek erőfeszítésével, és nekigyürkőzik a számoknak újra és újra. Lassan elkezdi érdekelni milyen lehet a többi szám meg az első lemez, amiről egy árva hang sem szerepel az oldalon, és nekiáll töltögetni meg keresgélni. De mind ezt én nem ajánlom senkinek, csakis saját felelősségre!
Egyelőre próbáljatok ezzel barátkozni: UnExpect Myspace