A zenekar hivatalos Facebook-közleménye:

“Szeptember 9-ének reggelén B nem ébredt fel álmából. Nem oltotta ki saját életét, és látszólag semmiféle külső támadás nem érte. Az illetékes hatóságok még vizsgálják a halottat a halál pontos okának felderítése érdekében.
Mi, a Lifelover megmaradt tagjai úgy határoztunk, hogy eltemetjük a zenekart. Ez az egyedüli helyes döntés, tekintve hogy B volt a fő dalszerzője a Lifelovernek.
Emiatt nem fogjuk megtartani a már korábban meghirdetett koncertjeinket sem. Őszintén sajnáljuk, és csak remélni tudjuk, hogy azon rajongóink, akik szerették még volna élőben hallani a csapatot, ezt meg fogják érteni. A Belgiumban és Hollandiában adott koncertek voltak a Lifelover utolsó élő fellépései. Szeretnénk hálánkat kifejezni mindazoknak, akik ott voltak és kisegítettek minket, illetve külön köszönet a Monads-tag Rob “Svograth” Polonnak és az IXXI tagjainak.
Az utóbbi napok rendkívül kemények voltak számunkra, illetve mindazok számára, akik ismerték B-t. Köszönet illeti minden rajongónkat az irántunk való tisztelet, rajongás és megemlékezés okán, és főként azért, hogy támogatták a Lifelovert az elmúlt évek során.”
/Kim, Henrik, Felix, Johan, Rickard and Kral/

A Lifelover hat éves működése során négy nagylemezt, egy EP-t és egy demót jelentetett meg. Zenéjüket a depresszív black metal formációkra jellemző sötétség és melankólia jellemezte, illetve anyagaiknak adott egy sajátos ízt a rájuk jellemző cinikus és fekete humorral jócskán átitatott hozzáállás. Az idén kiadott Sjukdom a maga nemében egy kiváló albumnak volt minősíthető, míg az első három lemezük (és főként a debüt Pulver) mindegyike emlékezetes és kiugró kiadványnak volt nevezhető.
Zenéjükre jellemző volt a különböző, egymáshoz nem igazán illeszkedő regiszterek felvonultatása: megnyilvánult ez a szám végére illesztett gyermekdalocskában, erotikus nyögésekkel  tarkított betétekben, vagy éppen rendkívüli átéléssel elszavalt, őrületet sugárzó sorokban.
Bár a szcénán belül több összefonódás is volt tapasztalható, a Lifelover zenéje mégsem volt nevezhető tisztán black metalnak: a keményzenén belül számtalan műfajt igyekeztek egyesíteni a dark rocktól kezdve a depressive metalon át egészen az ambientes betétekig.
Sajnos Magyarországra ezidáig nem sikerült eljutniuk.