Autodafé Kvlturális Magazin

Az év legjobb koncertplakátja

Holden — Thu, 17 May 2012 21:42:14 +0000

Bár még csak májusnál járunk, de csak ha nem lépnek fel nálunk is, és készítenek hozzá egy hasonló cukiságot, az ‘év legkirályabb flyer-e’ cím a szenny-pop-black Diapsiquir áprilisi Nantes-i koncertjéhez fűződik, melyet a kevésbé elvetemült post-punk Varsovie-val közösen adtak.
Mocsok, kéj, Sátán, pedofília, BDSM, LSD, fájdalom és élvezet, mi más? A koncertről fotográfiák itt, beszámoló pedig alább tekinthető meg, természetesen csak franciául, de hát az efféle beszámolóknál jobb is, ha nem értjük őket, hiszen Zappa óta mind tudjuk – a rockújságírás nem több, minthogy írni nem tudók beszélnek zenélni nem tudókról, mindezt olvasni nem tudó embereknek.

Nick Holmes és a Century Media alapító-vezérének eltitkolt levélváltása

Holden — Mon, 14 May 2012 21:08:56 +0000

Kedves Nicky!
Most jött meg a számlámra a Faith Divides Us turnéjából való pénz, majd ha időd engedi, ugorj át ide Dojcsba, aztán kaptok belőle ti is valamicskét.
Nicky, barátom! Hatalmas lett ez a lemez, végre azt nyomjátok, amit a XXI. században kell, és nem baszakodtok tovább az előző századból itt ragadt, negyvenes vén picsák nosztalgiaestjeihez alapul szolgáló szintipopos-gótikamónikás vernyogással. Nem azt mondom, ’97-ben és ’99-ben még értettem is, de aztán tényleg totál lecsengett már ez az őrület, ti meg még öt évvel később is próbáltatok úgy tenni, mintha a depesesek és a kjúrosok versengenének a Fekete Lyuk előtt, hogy melyiküknek van vagányabb jugoszláv bakancsuk. Hidd el, nem véletlen, hogy a fűzős gruppie-k hasáról sem ehettétek egy ideje a kaviárt, és hogy mindenki kezdett kiábrándulni belőletek. Jó, persze, nem lettetek egy Anathema, azok a szerencsétlenek aztán totál eltévedtek, de azért mégsem ártott már egy kis seggbe rúgdosás, vágod, senkit nem érdekelt már ez a nyomorult picsogás.
Szóval Nicky, 2012-ben új lemez, ugye? Ezt a vonalat kéne tovább vinni, csak egy kicsit még inkább visszatérve a Draconian hömpölygős-zúzós világához. Borongós, metallicás, középtempós doomkodás, isteni lesz, meglátod, az emberek meg fognak veszni értetek. Talizzunk valamikor Dortmundban, aztán mutatok pár király új doom/death bandát, akik elég lájtosak azért, hogy ti is járhassátok a saját útjukat.
Akkor see you, guy, xoxo:
K. Ampfar

Tisztelt Mr K.!
Igazából dumáltunk a srácokkal, és szeretnénk egy kicsit visszakanyarodni a Host – Believe In Nothing világához. Szintis búsongás, Duran Duran, rockos húzás, de azért könnyed, szellős fájdalom. Már meg is írtunk egy számot a New Model Army legszebb hagyományaiból merítve, Honesty In Death a címe, és egyenes folytatása lenne a Host-on hallható In All Honesty-nek. A cím kapcsán Magic Idol-ra gondoltunk a skacokkal. Tudjuk, hogy manapság nehéz ilyen lemezt sikerre vinni, de most ez nyomja a szívünket, és ezt érezzük magunkénak. Tudod, mindannyian negyven fölött vagyunk már, nem mai csókák, úgy érezzük, szeretnénk meghagyni a metált a fiataloknak, és kicsit emlékezni az idősebb rajongóinkkal. Remélem, ön is meg fogja érteni, mennyire fontos most nekünk ez a fajta önkifejezés, illetve lelkünk melódiájának zenébe öntése.
Üdvözlettel:
Nick Holmes

Nicky-Nicky, te vén buzi!
Nem tanultál te semmit, öregem. Mit sulykolok már évek óta a fejedbe?! Szerinted mégis kit fog érdekelni a lankadt pöcsű merengésetek? Idősebb rajongók, ne viccelj már, mikor hallgattak ezek titeket? Hisz ennek a nyomorult korosztálynak a Depeche Mode után nem jött semmi. És ezek kellenének neked? Vetítős DVD-bemutatók, utoljára harminc éve vonzó nőcskék és fejkendős impotens csókák, akik úgy rázzák a csípőjüket a zenétekre, mint a lakodalmas menet a mulatósra? Hülye vagy te, Nicky?
A Honesty In Death cím maradhat, de faragtok belőle egy valamirevaló doomos metál nótát. Az album pedig metál lesz, megmondtam. Ne szórakozz velem, a legutóbbi még a kirgiz Hammernél is első helyezett lett a Hangpróbán, még az ottani Boz Cordolla is hét pontot adott rá. Le akarsz égetni engem egy világ előtt? Ugye, hogy nem.
Légy jó fiú, és írj a többiekkel egy tökös, oldschool albumot. Hidd el, nektek is így lesz a legjobb.
Ne basszál ki velem. Öt napon belül várom a samplereket a legújabb metál albumotokról. És Tragic Idol lesz a címe.
Na szeva!
K. Ampfar

Pozsonyi Ádám szerint Milán Péter a liberális körök tagja

Holden — Sat, 12 May 2012 06:04:18 +0000

Azt írja Pozsonyi Ádám a Magyar Hírlap honlapján:

“Figyeljük meg: liberális (sötétségpárti) körökben mindig az az értékes zenekar, amely nemcsak úgy szimplán hard rock, szintipop vagy pszichedelikus rock, hanem amely „kevert”. Black-folk-noise. Funky-metal. Blues-rap-indie. Ne legyen konkrét, határozott választóvonal sehol semmiben!”

Mélységesen egyetértünk, és ezúton szeretnénk elhatárolódni a HammerWorld lapjain folyamatosan liberális zenéket ajánlgató Milán Pétertől. Jelen lapszámban például a ballibbant Hail Spirit Noir debütalbumára adott nyolc (!!!) pontot. Nyolcat. Egy olyan “zenekar” lemezére, akik MP saját bevallása szerint is “a fúziók korába tökéletesen beilleszkedve jelentek meg”. Borzalom.
De korábban is képes volt olyan mocskos, korunk szabadelvű fertelmébe olyannyira beilleszkedő produkciókat díjazni, mint amilyen a Sigh “ez is vagyok, az is vagyok” zenei zavarkeltése, vagy a Morbid Angel stílusok közötti döntésre képtelen, liberális agyréme.
Ideje végre véget vetni a mostanában dívó láznak, mely szerint zenei stílusokat keverni üdvös dolog, és abból más is kisülhet, mint szélsőségesen szabadelvű, a zsidók és a pornóipar markában lévő, antifasiszta-antiklerikális propaganda. Undorító. Hallgassuk csak meg például a Burzum legújabb, Umskiptar című lemezét. Hát mi ez?! Black metal? Izé… Post-rock? Az csak nem… Folk? Áhh, ugyan… Akkor mi a csuda? Skaldic metal? Olyan nincs is! Áhá, szóval ez a norvég Vikernes nem csak hogy akkora Izrael-párti, melegházasság mellett folyton-folyvást kardoskodó se hal se hús valaki, aki keveri a stílusokat, de még új műfajt is próbál feltalálni? Hát nem tudja, hogy ami új, az rossz?! Sajnáljuk, hogy ezt kell mondanunk, de mára Vikernest is beszippantotta a pénzhajhász, tradicionális értékekkel mit sem törődő, nemzeti értékektől irtózó libsi médiamocsok.
És akkor nem is szóltunk arról, hogy maga a “black metal”, ez az akármicsoda is egy liberó műfajkeverési ötlettől vezérelt találmány. De ez már tényleg túl messzire vinne. Ajánlunk inkább helyette valami jobbat, ami még hálistennek megmaradt a maga egyszerűségében az, ami. Ez az igazi, értékes, bármiféle undorító ideológiától mentes zene, amely végre a hagyományos, szent eszmék mellett teszi le a garast.

Támogassa adója egy százalékával a Sátánista Egyházat!

Holden — Fri, 11 May 2012 09:31:27 +0000

Az Anathema-hallgatás kis ábécéje

Holden — Wed, 09 May 2012 22:37:41 +0000

Döbbenetes: Kátai náci vezérként szervezi újra Európát!

Holden — Wed, 09 May 2012 10:48:23 +0000

Az összeesküvés-elmélet immár bizonyítást nyert: a Kátai Tamásként elhíresült metálzenész egy skót nyomdából szervezi meg a szélsőjobboldali hatalomátvételt Európában, mely tevékenységében segítségére van Király B. Izabella skinhead unokatestvére, Bácsfi Diána nyilas csapata, illetve az Avantgárd Betyársereg néven hírhedtté vált, fasiszta festőkből és

"Szíved alatt új kor sarjad, // aranyhajnal hasad!"

fényképészekből álló összeurópai csoportosulás.
Először akkor vált gyanússá Kátai, amikor a Kuruc.infón már nyolcvannyolcadszor került ajánlásra Köd utánam című száma, most viszont, hogy az Aranyhajnal nevű náci párt bejutott a görög parlamentbe, a népszerű zenész nem tudja tovább titkolni szándékát.
Először mi is erősen kételkedtünk, hiszen Tamást nagyon jámbor fiúként ismerte meg mindenki, ám amikor a Köd utánam című gigaslágert meghallgattuk visszafelé lejátszva, végleg lehullt a lepel a borzalomról.

“Szárnyal a rengeteg, hajában a hold ül,
fénye az ablakom, takarómon rezdül
a csillagos égbolt, éji kerék jár
körbe a ház fölött, százezer év már
elmúlt és alszom és álmodom egyre,”

Emígy szól az első versszak fele, ami visszafelé lejátszva így hangzik:

“eryge modomlá sé mozsla sé tlúmle
rám vé rezezázs, ttölöf záh a ebrök
ráj kérek ijé, tlobgé sogallosc a
lüdzer nomórakat, mokalba za eynéf,
lü dloh a nabájah, getegner a laynrázs”

Ez pedig a szkíta-magyar ősnyelven alábbit jelenti:

“Pusztít a fergeteg, Európa megrendül,
jövend az alkalom: árja himnusz csendül,
csillagos ég alatt gyilkos hadunk jár
körbe a földrészen nincsen romlás már,
s a múltnak fénye valóra vált végre…”

Tudjuk. Elképesztő. Meghallgattuk visszafelé lejátszva a Gire Aranyhajnal című számát is, aminek következtében pedig egy kopasz Kátai-hologram jelent meg a CD-lejátszónkon, majd felszólított bennünket, hogy teljesítsük a 66-os parancsot. Megkérdeztük tőle, az melyik, mire ő történelmi-irodalmi kontextusba helyezte a parancsmegtagadás fennállását, majd a magyar filmtörténetből is hozott példákat arra, milyen vicces helyzetkomikum is következhet abból, ha valaki úgy teljesít egy követelést, hogy nem is tudja, mire jó az egész.
Meg akartuk kérdezni Kátait is a történtekről, de aztán inkább nem tettük abbéli félelmünkben, hogy válaszcsapásként hozzánk vágja a Darklight Holocaust in Fairyland című demóját.

Fields Of The Nephilim: Ceromonies – DVD kritika

rantottbus — Tue, 08 May 2012 17:57:08 +0000

Magyarországon folyamatos csalódás övezte Carl McCoy bérzenészekkel kiegészült szóló formációja hazánkba látogatásának terveit.

Először 2011 januárjára lett kitűzve a sokak által várt időpont, ami a sajnálatos West-Balkános tragédia miatt lett lefújva. Bár a koncertszervezők sorban álltak a Nephilim-menedzsment ajtaja előtt egy új dátummal és helyszínnel, Fergusonék mégis elzárkóztak minden alternatíva elől, mivel sokkal egyszerűbb volt a tragédia miatt csődbe ment szórakozóhely szervezőinek előlegét zsebre tenni.

Később a Negative Art kitartó küzdelmének köszönhetően sikerült egy októberi napban megegyezni a zenekarral, de ezt a nyolc nappal későbbi nagy, londoni koncert közelsége miatt mondták vissza McCoyék, majd az idén márciusra kitolt időpontot sztornírozták a két nappal korábbi, svájci koncert megterhelő szorítása végett, jó nagyot szarva a kis kelet-közép-európai ország beetetett rajongóinak fejére.

Real McCoy – Love & Devotion

Aztán a sok csalódás után végre (ez is pár hetes tologatásokkal persze) megjelent a 2 cd-ből és egy 1 dvd-ből álló koncertkiadvány, a Ceromonies.

Azt nem mondom, hogy most derűs sorok következnek, meg azt sem, hogy kidobott pénz volt, mert legalább nem volt drága, de ha azt írom, hogy ez a munka egy gyatra fércmunka, akkor elég udvariasan fogalmaztam – a színvonalas anyagokban egyébként igen gazdag múltra való tekintettel.

Megjelent tehát, elmentem, megvettem, meghallgattam, majd nem értettem, hogy miért egy 2008-ban rögzített showt adtak ki 2012-ben. És ez volna a kisebbik gond.

A képi anyag operatőri koncepciója megegyezik az 1991-es Visionary Heads felvételén láthatókkal:
- McCoy komótosan besétál az intro után a színpadra,
- McCoy révetegen néz előre fekete-fehérben, a kamera alulról veszi, finoman ráközelít,
- McCoy nem viszi túlzásba az interakciót a közönséggel,
- McCoy előad, de azt legalább – valljuk be -, mint mindig, remekül.

Fejlődés és új ötletek nincsenek.

A hanganyag és a keverés minősítésére a már említett “fércmunka” a legtalálóbb jelző. A 24 évvel ezelőtt rögzített, 1988-as BBC Radio 1-es, vagy az 1991-es Earth Inferno felvételekhez képest a Ceromonies csupán egy slendriánul összetákolt koncertdemó, amilyet még Paksi Endre is képes lenne összehozni egy kőbánya-alsói kultúrházban, ha időben elveszik tőle a sörösüveget.

Tegyük hozzá, ma már nem is a Wright-Pettitt-Yates-Wright felállás szólaltatja meg a hangszereket McCoy mögött. A rokonszenves, ámde középszerű bérzenész alakulat nem tudja pontosan leszedni a klasszikus Nephilim-témákat (sem), több helyen is hamisan vagy egészen mást játszanak. Nod Wright helyett Lee Newellnek adni a dobverőket pedig olyan, mint ha Carl McCoy helyett Gergely Róbert próbálkozna a mikrofon mögött. Az eredeti zenei motívumok és a dobjáték interpretálása vérszegény, és jól hallható az a különbség, hogy a jelenlegi haknicsapat nem alkotó zenészekből, hanem betanított munkásokból áll.

Sokkal több karaktert nem érdemel a történet, én ennél nívósabb anyagot vártam egy olyan kultzenésztől, mint Carl. Akarom, hogy tetsszen, szeretném szeretni, de az értékelésem: 5/10.

Goromba Lajos

Az ördög swingerklubban veri Csipkerózsikát

Holden — Mon, 07 May 2012 00:36:09 +0000

Ismeritek?
Madridban egy civilben kígyúbűvölőként dolgozó matador, a Muse énekese és az operaénekesnőként szánalmas életét tengető Csipkerózsika betérnek egy Pandora’s Piñata nevű swingerklubba, ahol szembetalálják magukat az Ördöggel. Odabenn hatalmas füst, trombitainduló, lópatkócsattogás, egy pillanatra még a Vadnyugat szelleme is megidéződik. Már épp kezdenének egymásra licitálni, melyik viccben is szerepelnek így együtt, mire az Ördög rájuk förmed:
- Idióták, hát nem hallottátok még a DSO legújabb albumát? Legyetek átkozottak hetedíziglen, amíg le nem töltitek, és elismerő véleményt meg nem fogalmaztok róla.
Fenti szereplők sajnos a Deathspell Omega legutóbbi albumát hallgatták meg eztán, így meg kellett halniuk, de ti ne legyetek butuskák, tegyétek, amit ilyenkor tenni kell!

Majálisozás Varg mesterrel

Holden — Fri, 04 May 2012 02:29:18 +0000

Varg bácsi hosszan hallgat a telefon végén, nekünk egyre bántóbban tűz szemünkbe a világosság, nem segít itt a napszemüveg sem. Mégsem árt a győzködés, mert ha most visszafordul a mester, az egész előttünk álló élménydús programnak lőttek, nem pedig mi tettük ezt a vattacukorárus melletti céllövöldében.
“Fenntartom, hogy ez az egész egy bolsevik banzáj, és semmi köze a valódi nemzeti érdekeit felismerő magyarsághoz. Fletó soha nem védte, sokkal inkább kiszolgáltatta népét a komcsi mentalitással rendelkező Európai Uniónak!” – vádaskodik Varg bácsi, hiába mondjuk neki, hogy most egészen másról van szó, hiszen ez a Jobbik nemzeti majálisa, melyen a korábbi napokon is olyan nagynevű előadók léptek fel, mint a Kárpátia, vagy mondjuk FankaDeli. “Őket csak nem vádolod nemzetidegenséggel!” – szegezzük neki a perdöntő kérdést, mire ő hallgat, bár valószínűleg csak azért, mert az autópályán való közlekedés helyett Vikernes mester inkább zsákfalukon keresztül érkezik Magyarországra, a térerő pedig valahol Tornakápolna közelében megszűnt.
Izgatottan várakozunk a Hajógyári közelében: pontosan elmagyaráztuk Grishnackh apónak az útvonalat, ő pedig azt mondta, amúgy is vannak magyar barátai, így mindent tud, Magyarországról többet is, mint mi magunk.
“II. András, akit Endrének is szoktak nevezni, ő adta ki az Aranybullát 1222. május 29-én, mely alaptörvény 31 alapcikkelye pontosan szabályozta a nemesek előjogait” – újságolja nekünk korábban Varg bácsi, bár erről senki nem kérdezte. Néha mégis szükségét érzi, hogy a magyar történelem egy dicső szegmensét emlegesse fel nekünk, mely jó szokását természetesen szemtől szemben is megtartja.
Rögtön érkezésekor tapasztaljuk is ezt: fél három környékén fut be Lada Niváján a Hajógyári-szigetre, állítása szerint járműve alkalmas volt arra is, hogy csónakázzon vele egy kellemeset a Dunán.
“Ráadásul az ujjaim is tornáztathattam közben, hiszen én magam tekerem le mindig a kocsi ablakát” – büszkélkedik Vikernes nagyúr, majd kitér arra, hogy szerinte Ferenc József találta ki a finnugor-elméletet, és azt olyan megátalkodott titkosügynökei terjesztették, mint amilyen Budenz József is volt.
“Ne is haragudj, de Budenz szégyent hozott Magyarországra mindennél jobban. Ne is törődj az ő értéktelen munkásságával” – okít rögvest Vikernes úr az általa említett szerző munkásságának ismeretének hiányát formálva át annak megvetésévé.
“Dajkamese az egész schengeni egyezmény. Legjobb lenne, ha Breiviket kivégeznék” – lep meg minket újabb és újabb információmorzsákkal a guru, miközben közösen sétálunk a Jobbik idei majálisának helyszíne felé, ahol már javában hangol a Romantikus Erőszak nevű együttes.
“Mit gondolsz, a nap végén akár egy norvég nagymenő is a sztárvendégek sorát gyarapíthatja” – élcelődünk Varga Miklós északi rokonával, Varga Vikernesszel, de ő nem veszi a poént, és egy hatalmas tockost lenyom nekünk Kalasnyikov típusú gépkarabélyának segítségével, majd a levegőbe huszonhárom figyelmeztető lövést is lead. Szerencsére a helyiek jól reagálnak, néhány piros-fehérbe öltözött nagydarab mosolygós anyuka körbe is vesz minket, és “látom, ti is a borsodi meghurcolt képviselőink pártján álltok” felkiáltással egyikük lelkesen vezet minket a Hajógyári egy eldugottabb sarka felé. Mit sem sejtve követjük, bár gondolhatnánk, hogy mivel ez nem a borsodi meghurcoltak, hanem a Párt rendezvénye, igazából nem szolidaritásból rángat minket a nőstény egy sátor mögé, ahol néhány állig felfegyverzett, körszakállas, pocakos fiatalember vár ránk.
“Ezeket a rebelliseket most fogtuk el” – értesülünk rögtön, hogy a szebb jövős urak neveket akarnak hallani, de még mielőtt végigmondhatnák érveiket, a megdühödött Vikernes bácsi előrántja bugylibicskáját, és figyelmeztető késszúrást eszközöl mindahány minket fékezni kívánó tagbaszakadt alak mellkasán.
“Ig kalle norske footre” – hörgi Varg apó norvégul, hogy “adjon az Isten szebb jövőt”, majd a megriadt milfnek is tudtára adja, hogy ő akár 1488 Warrior-pólós különítményessel is elbánik.
Szerencsére erre nincs szükség, mert ekkor felbukkan néhány parasztnak öltözött, kövérkés alak, akik Új Magyar Betyárseregnek nevezik magukat, és azt állítják, még a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnál is radikálisabbak.
“Mi nemcsak betörünk az IMF székházába, de ott fel is koncolunk ősi magyar módszerekkel mindenkit” – nagyzol nekünk a kackiás bajszát pödrő bandavezér, aki azt igyekszik eztán ecsetelni Vikernes mesternek, hogy együtt akár a Nagyszínpadot is meghódíthatnák.
“Ennek még a gondolata is untat” – ásít egy nagyot Varg bácsi, majd miután konstatálja, hogy a szemébe tűz a nap, közönyösen meg is késeli a másra számító betyárokat.
“Olvastátok Camus-től a Közönyt? Igazán eredeti mű, és a szerző ráadásul az 1956-os magyar szabadságharcosokat is méltatta egy másik cikkében” – hoz irodalmi analógiát a helyzetre Grishnackh bácsi, de amikor a RomEr-koncert után meghallja a hangfalakból, kivel interjúznak éppen a Tilos Rádió GoreZone című műsorában, teljesen elvörösödik a feje.
“Olyan a fejed, mint egy judeobolsi söpredéknek” – próbáljuk oldani a feszültséget, de már hiába, Varg apó bepattan a Lada Nivájába, és dühös csatakiáltással elindul a Silenos Kiadó irányába.
Mi azonban erre már nem figyelünk, hiszen ismerjük Vikernes mester heves természetét – az új lemezéről most nem is beszélgettünk, de sebaj, arról majd tájékozódunk Wikipédián. Aki nem hiszi, annak Burzum mester utána jár.

Lada Niva és zsidó nívó itt.

Fura zenék a balckmetal világából #2

rantottbus — Thu, 03 May 2012 21:57:33 +0000

Egy zseniális csavarral a második résszel kezdjük a tegnap véget ért legújabb sorozatunkat. Ebben megpróbáljuk a Földkerekség fura-mura blackmetal bandáit bemutatni nektek, majd a középső ujjunkat.

Az új-zélandi Skuldom banda roppant híres a szigeten, azon kívül már inkább nem. Amitől érdekes lehet ez a banda, azt az alábbi clipjük tökéletesen bemutatja:

Van itt minden: bél, sár, bélsár, hányás, vérző punci, halál, dögszag, félelem és terpesztés. Ami emeli a hangulatot és a különlegességet az az, hogy egy kis tünci bige az “énekes”. Haladjunk tovább a meglepetések riges-rögös csigalépcsőjén: észrevettétek, hogy a zenekar egy dobosból egy basszgitárosból és a tünciből áll csak? Durva! Ez már annyira minden határon túl megy és annyira féktelen és életszerűtlen, mint egy Vikernes interjú a forgácson.

Csak erős idegzetűeknek és átlagos blackmetal rajongóknak ajánlott!