Bizonyára sokan játszottatok már el a gondolattal, hogy a bálványként tisztelt, istenített példaképeitek nyomdokába lépve belekóstoljatok a zenei élet mikéntjébe, hatásukra netalán zenekart is alapítsatok.

Megértem, hogy nem volt elég bátorságotok hozzá, hiszen az interneten -habár azt hinnéd, hogy a törpe homopornó után nem tud már senki újat mutatni- vajmi kevés segítség található a témával kapcsolatban, és általában azok is hiteltelenek, nem utolsó sorban pedig a végletekig értékelhetetlenek.

Az Autodafé Kvlturális Magazin orvosolja a virtuális éter ezen már-már ózonlyuk méretű hiányosságát, ráadásul nem is akárhogyan: Pazuzu, a mélyentisztelt, és évtizedes múltra visszatekintő Purgamentum zenekar oszlopos tagja kalauzolja el kedves olvasóinkat a black metal zenekar alapítás bugyraiba!

Mindenekelőtt a lelki érettségünket kell gore-cső alá venni, tisztázni kell saját magunkkal, hogy kinőttünk-e már a Tankcsapda és társai vonzásából. Hiszen a black metal nem gyerekjáték! Mostantól a sör/bakancs/fesztivál szentháromság szerepét sokkal természetközelibb, spirituálisabb dolgok veszik át. Hovatovább olyan, hogy szentháromság mostantól nem létezik!
Felejtsük el a nem is olyan rég életünkben még bőven helyet foglaló hittan órák demagóg semmitmondását! Az ott tanult dolgokat azonban bőven hasznosíthatjuk az „ismerd meg az ellenségedet” elv érvényesítésével.
Gyakoroljunk addig, míg a pentagramm és a fordított kereszt rajzolása csupán laza csuklómozdulattá redukálódik! Ez fogja jelezni, hogy készen állunk a következő lépésre…

Névválasztás

A zenekar nevének kiválasztása nyilván műfajfüggő folyamat. El kell döntenünk, hogy a kőkemény ortodox, esetleg a pagan, vagy netalán a vicces vonalat követjük. Itt az ideje felcsapni a magyar-latin, valamint nagypapa ősi sumér szótárát!

Ha igazán true-k akarunk lenni, mindenképp elvetemült latin szófordulatokat kell keresnünk, hovatovább felejtsük el az „u” betűt, helyét mostantól szigorúan minden esetben a „v” veszi át. Hogy konkrét példával éljek:

• latin szótár felcsap

• Purgamentum = erkölcsi fekély szó megtalálása

• u-v konverzió: Pvrgamentvm

és már kész is az egész.

Természetesen egy frappáns, jól csengő név sem ér semmit logó nélkül. Készítése olyan íratlan szabályokon nyugszik, minthogy annak minden esetben fekete alapon fehér feliratúnak kell lennie, valamint magát a logót a kiolvashatatlanságig kötelező varázsolni mindenféle elvetemült grafikai folyamatokkal.

Hasonlóan járjunk el a saját művésznevünk kiválasztásánál! Ajánlatos egy ókori, elfeledett civilizáció egyik (mindenképpen mérhetetlenül gonosz) istenét felvenni. Szigorúan holt nyelven!

Adott esetben, ha már úgy tűnik, hogy mindegyik jól csengő nevet lefoglalta már valaki, kreálhatunk saját, hangzatos szavakat is, melyeket nyugodt szívvel használhatunk fel új életünk szinte bármely területén.

Imidzsünk véglegesítéséhez már csak néhány apró, de annál fontosabb folyamat van hátra.

Ezek egyike a corpse paint. Ez az arc- és testfestés azon formája, mely kihozza démoni énünk valóját, mintegy arcunkra varázsolva magát a mindenható Sátánt.
Mindennek az alapja a fehér arcfesték. Ehhez a Max Faktor #FFFFFF kategóriájú vizes bázisú terméke az ideális, hiszen kiáll bő másfél óra morcona fintorkodást, szomorúan nézést, ráadásul a pórusainkból párolgó zsigeri gonoszság sem jelent neki különösebb problémát.
Az i-re a pontot persze mégis csak a díszítő réteg teszi. Szintén a fentebb említett márka jöhet csak szóba, ez esetben azonban csak és kizárólag a #000000+ jelzésű, zsíros alapú festéket szabad használni. A mintát a geometria alapvető szabályai szerint készítsük, vékony ecsettel vigyük fel a kívánt helyre!

Nem árt egy kicsit agyilag is ráállni a dologra. Tökéletesítsük latin tudásunkat, kiejtésünket; csak igennel és nemmel válaszoljunk interjúkon; valamint nem ártana egyszer az életben felgyújtani egy templomot, és/vagy embert ölni.

Ha ezeket kipipáltuk, új énünk kiteljesedett.

A zene

Hidd csak el kedves olvasó, az imidzs létrejötte után a zene már mit sem számít. A black metal úgyis a külsőségeken alapszik, ezt már a kilencvenes évek eleji nagy norvég forradalmárok is tudták. Ráadásul csak az 1 koncert/15 év aránnyal lehet kultikussá varázsolni zenekarodat, így talán a muzsikálás sem lesz annyira megerőltető.

Semmiképp se legyél túlképzett! Nem kell mindenféle, már-már nem Euklidészi dimenziókban fogant bonyolult ritmusképletekkel szenvedni, jó lesz nekünk a 4/4. Erre kizárólag első fokú, egész hangokat helyezzünk, mindezt úgy, hogy annyira daráljunk a húrokon, hogy az ördög kijöjjön a testünkből!

A most már felturbózott, iszonyat mód trve elménkből kiáramló gyűlölettel teli szövegeket pedig olyan hurutosan károgjuk fel, mint ahogy azt jó öreg Mucopront zenekar első demoin hallhattuk még valahol a Bathory előtti időkből, amiről egyébként még a történészek is csak félve beszélnek.

Utolsó tanácsként még annyit adnék, hogy ha lehet, törekedjünk arra, hogy egyszemélyes projectként működtessük újdonsült zenekarunkat! Ezzel egyrészt a feloszlás esélyét gyakorlatilag a nullára redukáltuk, másrészről pedig belátható, hogy a börtönből kiadott lemezek készítését igencsak megkönnyíti. Nem beszélve a jövőben fellépő jogi problémákról, ala Gorgoroth…

Úgy gondolom, hogy nagyjából minden alapvető kérdésre válasz érkezett, de ha esetleg bármi bizonytalanság felmerül, ne habozzon kommentben kérdezni a mélyen tisztelt olvasó / leendő rocksztár!

Végezetül pedig csak magamat tudom ismételni: a black metal nem játék!